Új családi ház építésekor beépíthetjük a tetőteret vagy dönthetünk úgy is, hogy elhalasztjuk a tetőtér-beépítést. Azonban a tervezés és építés során már előre gondolni kell arra, hogy a későbbi tetőtér-beépítés minél olcsóbb és egyszerűbb legyen.

Új családi ház építésekor beépíthetjük a tetőteret vagy dönthetünk úgy is, hogy elhalasztjuk a tetőtér-beépítést. Azonban a tervezés és építés során már előre gondolni kell arra, hogy a későbbi tetőtér-beépítés minél olcsóbb és egyszerűbb legyen.

Elkészültek a tervek, jogerős az építési engedély, elkezdhetjük az építkezést. Azonban számos kérdésben már dönteni kellett: milyen anyagokat, szerkezeteket kívánunk használni. Az egyik legfontosabb dolog, amelyben döntenünk kell, mi legyen a tetőtérrel?

Lehet, hogy első körben nem szeretnénk beépíteni a tetőteret, de már mindenképp úgy kellene tervezni a házat, hogy a későbbiekben beépíthető legyen a tetőtér. A gyerekek fölnőnek, családot alapítanak, de nem biztos, hogy módjuk lesz, sőt talán nem is szeretnének elköltözni, így tetőtér-beépítéssel lehet számukra önálló lakrészt kialakítani.
Tehát, ha most nem is szeretnénk beépíteni a tetőteret, akkor is úgy tervezzük, hogy később beépíthető legyen. Ennek költsége elhanyagolható a teljes építkezéshez képest, de jelentős költségeket és sok munkát takaríthatunk meg vele. Így például utólag nehéz és drága betervezni és beépíteni a lépcsőt vagy sokba kerül, ha a tető hajlásszöge alacsony, és meg kell növelni azt a tetőtér-beépítés során.

Előrelátó tervezés
Ha már az épület tervezésekor gondolunk a jövendő tetőtér-beépítésre, akkor födém szerkezete építésekor a leendő lépcső feletti szakaszt úgy kell megépíteni, hogy könnyen eltávolítható legyen. A födém teherbírása pedig olyan legyen, hogy elbírja a jövendő válaszfalakat, ne kelljen megerősíteni a későbbi tetőtér-beépítés során. Ezen túl érdemes a különböző gépészeti- és villamos vezetékeket is felvezetni a tetőtérbe, ezzel elkerülve a későbbi födémáttöréseket.
A beépítésre szánt tetőtereket alulról határoló födémet általában vasbetonból készítik. Választhat

• gerendás-béléstestes,
• födémpallós vagy akár
• monolit födémet is.

A gerendás-béléstestes és a födémpallós építése némileg egyszerűbb, de a monolit födém esetében biztosan nem lesznek majd hajszálrepedések a gerendák mentén. Ha a tetőteret később különálló lakássá szeretné alakítani, akkor mindenképp érdemes lépéshanggátló réteget terveztetni a födémbe.

A válaszfalak
A tetőtér-beépítéskor a válaszfalakat építhetik téglából vagy gipszkartonból. Ennek előnye, hogy könnyű, így a födémen bárhova építhető. A hagyományos fa tetőszerkezet kismértékben, de folyamatosan mozog, így a hozzá csatlakozó válaszfalakat rugalmasan kell csatlakoztatni a tetőszerkezethez, hogy a későbbiekben ne repedjenek meg. A tetőtérben a vizes helyiségek válaszfalait is lehet gipszkartonból építeni, de csak külön, erre a célra gyártott típusúból. Festés előtt a téglából épített falat be kell vakolni, a gipszkartont elég csak az illesztéseknél glettelni. Érdemes a tűzvédelemre is gondolni, és magasabb tűzgátlási értékkel rendelkező gipszkartont választani.

Ikerház esetén rendkívül fontos előre gondolni a hangszigetelésre, ezzel sok bosszúságtól kíméljük meg magunkat. Az ikerház között két egymástól elkülönülő falat kell fölhúzni, ezzel elválasztani a két épületrész teherhordó szerkezeteit, ellenkező esetben minden zaj, nesz, beszélgetés, a fürdőszoba használatának valamennyi zaja áthallatszik egyik lakásból, a másikba.

A tetőszerkezet
A tetőszerkezet megválasztásakor számos szempontot kell figyelembe venni. A döntést befolyásolja a tető formája, anyaga és természetesen a rendelkezésre álló pénz.
A hagyományos tetőszerkezet fából készül, ez a legolcsóbb megoldás. De esetleg meg kell barátkozni a tetőtérben lévő oszlopokkal, amelyek elhelyezését nagyon hangulatosan is meg lehet oldani.
Ha a tetőszerkezet fő váza törtvonalú acéltartókból készül, akkor a tetőtér teljes tetőteret ki lehet használni, bár ez a megoldás drágább.
Vannak összetett megoldások is a ház alaprajzának és tömegformálásának megfelelően, így például: fa-acél kombináció vagy teherhordó falazat-fa, vasbeton, előre gyártott tetőpanelek.
A hosszú élettartam érdekében a fa szerkezetekhez feltétlenül jól kiszárított és faanyagvédő szerekkel alaposan és szakszerűen kezelt alapanyagot használjon, védve a rovaroktól és a gombáktól.
 

Forrás: Velux

Murphy szerint, ami elromolhat, az el is romlik. Az építkezésen számos hibaforrás van, így azután gyakran hibáznak a kivitelezők. Ezek egy része tudatlanságból ered, de sajnos vannak tudatosan elkövetett hibák is, mert általában rosszul építeni az olcsóbb és gyorsabb is.

Murphy szerint, ami elromolhat, az el is romlik. Az építkezésen számos hibaforrás van, így azután gyakran hibáznak a kivitelezők. Ezek egy része tudatlanságból ered, de sajnos vannak tudatosan elkövetett hibák is, mert általában rosszul építeni az olcsóbb és gyorsabb is.

A fűtésszámla csökkentése érdekében sokan szánják rá magukat a falak hőszigetelésére.

Miből áll a hőszigetelő rendszer?

Előkészítés

A szigetelőlapok felragasztása

A szigetelőlapokat pont–perem módszerrel kell felragasztani. Ennek lényege, hogy a lapok hátát ragasztóval körbekenik, majd a lap közepére általában három ragasztópogácsát helyeznek el.
A leggyakoribb hiba, hogy ha csak ragasztópogácsákkal rögzítik a szigetelőlapokat. Ha elmarad a perem körbekenése a ragasztóval, akkor a szigetelés mögött keringhet a levegő. Ennek több következménye lehet

• télen a külső, hideg levegő páralecsapódást okoz,
• a szigetelőtáblák hőmozgása, a „matraceffektus” kialakulása,
• kürtőhatás alakulhat ki, ennek elkerülése tűzvédelmi szempontból nagyon fontos.

A hőszigetelő táblákat kötésben, szorosan egymásnak ütköztetve kell felrakni. A fugákba ne kerüljön ragasztó, mert egyrészt itt hőhidak alakulhatnak ki. Másrészt a fugák közötti ragasztó, károsan befolyásolhatja a vakolat későbbi kötését, megszilárdulását.

Dübelek

Új házakra beton- vagy téglafelületek esetén 10 m-es homlokzatmagasságig csak ragasztóval szokták rögzíteni a hőszigetelő táblákat. Más felület, nagyobb magasság és felújítás során mindig kell dübelezni is.
Csak olyan dübelt szabad használni, amely rendelkezik érvényes műszaki engedéllyel (ETA vagy ÉME).
Hibás dübelezés

• nem megfelelő tányérmerevségű a dübel, vagy
• könnyen kihúzható,
• esetleg nem is rögzítették a falba, csak betolták, hogy úgy látsszon, mintha rögzítve lenne.

A hibás dübelezés súlyos károkat tud okozni:

Záróréteg

A homlokzati repedések megelőzése érdekében kell pontosan, az előírásoknak megfelelően föltenni az üvegszövet hálót és a vakolatot. A záróréteg első eleme a rendszerragasztóba ágyazott üvegszövetréteg. Ennek felhelyezése előtt az élvédőket és egyéb csatlakozó profilokat kel föltenni. A nyílászárók sarkainál átlós (diagonális) hálómegerősítés szükséges.

Üvegszövet háló

A helyesen beágyazott, az előírt átlapolásokkal készített folytonos üvegszövetréteg biztosítja a megfelelő mechanikai ellenállást. A ragasztót fogazott glettvassal viszik fel, majd abba kell fentről lefelé gyűrődésmentesen beágyazni az üvegszövet. Legalább 10 cm átfedésre van szükség. Az elkészített felületen az üvegszövet ne látsszon át.

Vakolás

A vakolat elkészítésekor a gyártó utasításait maradéktalanul be kell tartani. De fontos a helyes színválasztás is. Mindenképp olyan színt érdemes választani, amelynek világossági értéke meghaladja a 20-25 értéket (ezt az értéket a gyártók megadják), mert a túl sötét felületek a napsütés hatására sokkal jobban felmelegszenek, s a hőmozgás hatására a vakolat megrepedhet.

Száradás

A hőszigetelés nedves technológia, ezért nagy jelentősége van a gyártók által előírt száradási időknek. Ha nem hagyjuk kellő ideig száradni a rendszerragasztót, akkor a bezárt nedvesség utat talál magának kifele, ezzel komolyan károsíthatja a színezővakolatot.

Időjárás

A munkákat +5 Celsius-fok fölött kell végezni, egyrészt a levegő másrészt az anyag hőmérsékletére is vonatkozik ez a kikötés. Hidegben nem köt meg rendesen sem a ragasztó, sem a vakolt.

Minősített rendszerek

Ha biztosra megyünk, mert szeretnénk, hogy a befektetett pénzünk megtérüljön, és jó minőségű, szerepét betöltő, hosszú életű legyen a hőszigetelés, akkor minősített rendszert használjunk, tehát olyat, amelynek minden eleme ugyanannak a minősített rendszernek a része. A gyártó csak teljes rendszerre és az alkalmazástechnikai útmutatók betartása esetén tud garanciát vállalni.

Forrás: Kékesy Péter, Baumit

Alapozási hibák állhatnak az épületek homlokzatán, a belső falakon keletkező repedések hátterében. Fontos odafigyelni az építkezés kevésbé látványos, de kiemelten fontos mozzanatára, az alapozásra.

Alapozási hibák állhatnak az épületek homlokzatán, a belső falakon keletkező repedések hátterében. Fontos odafigyelni az építkezés kevésbé látványos, de kiemelten fontos mozzanatára, az alapozásra.

Az alapozási hibák tervezési vagy kivitelezési hiányosságokra vezethetők vissza. Tervezési hiba, ha nem veszik figyelembe az altalaj tulajdonságait, esetleg statikailag alultervezik az alapot. A kivitelezési hibák körébe tartozik, ha az alap vastagsága vagy mélysége nem megfelelő. Akár kézi-, akár gépi erővel történik az alapozáskor a föld kiemelése, a tervben meghatározott mélységtől nem szabad eltérni, bízva abban, hogy elég szilárd a talaj, úgy is elbírja az alap az épület súlyát. Lehet, a talaj minősége valóban megengedné a kisebb alapot, de fontos szabály, hogy az épület alapozási síkját minden esetben a fagyhatár alatt kell kialakítani – hazai viszonyaink között ez a terepszinttől körülbelül 80 cm mélységet jelent – ellenkező esetben rövid idő elteltével megsüllyedhet a ház alapja. Azt is tudni kell, hogy a kisebb alapozási mélységhez kisebb teherbírás is tartozik. Akár tégla, akár könnyűszerkezetes házat építtetünk, a sávalap esetében nem szabad takarékoskodni. Ha később anyagi kárunk származik a nem megfelelő mélységű alapozás miatt, senkihez sem fordulhatunk majd panaszunkkal, hiszen a tervező meghatározta, hogy milyen mély alapot kell ásatni. A ház alapjának kiásásakor mindenképpen ellenőrizzük, illetve szakemberrel: a tervezővel, műszaki ellenőrrel kontrolláltassuk az elvégzett munkát, s csak akkor lépjünk tovább, ha a tervben meghatározott mélységű és minőségű alap készült el.

Gyakorta előforduló baki, hogy változó mélységű alap alsó síkját alakítják ki hibásan. Az alap változó mélységének jellemzően két oka lehet:

• lejtős terepszint,
• részleges alápincézés.

Minden esetben alapszabály, hogy az alap alsó síkjának vízszintesnek kell lennie, csak a talaj szemszerkezetének megfelelő meredekséggel szabad lépcsőzetesen változtatni a mélységét, ezt nevezik az alap lépcsőzésének. A lejtős terepen, a felszínnel párhuzamosan kialakított alapozási sík az épület megcsúszását okozhatja. Ha részlegesen alápincézett családi ház alapozását fokozatos átmenet (alap lépcsőzés) nélkül alakítják ki, az épületen kialakuló egyenetlen süllyedések okozhatják az épület szerkezeti repedéseit.

Betonozás

Ha elkészült a megfelelő mélységű alap, következhet a betonozás. A kivitelezési hibák körébe tartozik a nem megfelelő betonminőség, a cement kispórolása. Ha az alapásás közben a gép túl mélyre markol – s a kivitelezők takarékoskodni akarnak a beton mennyiségével, s ezért a felesleges mélységet visszatöltik – akkor az alap laza felületre fog támaszkodni, ami túl nagy, vagy egyenetlen süllyedéshez vezethet, és ez az épület falainak megrepedezését eredményezheti. Ha az alap betonozása közben az alapárok oldala beomlik, és nem tisztítják ki, akkor vagy az előbbi helyzet áll elő – még lazább alapfelülettel – vagy az alap keresztmetszetének csökkentésével jelentős szerkezeti gyengülést eredményezhet.

Repedés

Az alapozás bármilyen problémája az épület homlokzatán vagy belső falain üt ki, repedések formájában. A repedések mintázata, lefutási iránya, tágassága, ezek időbeli változása a tartószerkezeti szakértő számára olyan információk, amelyek alapján akár alapfeltárások nélkül is következtetni tud az alapozás hibájának helyére, valószínű okaira. Ilyen esetben statikai szakvélemény alapján ajánlott elvégeztetni az elhárítási, javítási és esetleges megerősítési munkálatokat. Amennyiben a gondot túlterhelés okozza, meg kell erősíteni az alapozási szerkezetet, ha az altalaj megváltozott, átázott, akkor azt meg kell szüntetni. Az alapozás hibáinak kijavítása nem egyszerű feladat, szakemberek szerint a helyreállítás akár több millió forintra is rúghat, s sok vesződséggel jár, mint például kiköltözéssel, így lehetőség szerint jobb megelőzni a gondot, és gondosan tervezett, kivitelezett alapot építtetni családi házunknak.

Jogok gyakorlása

A rendelkezés joga

A közös tulajdon esetén is igaz, hogy a tulajdonosokat a tulajdonukat képező dologgal kapcsolatban kötelezettségek is terhelik. A dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek mértékét is a tulajdoni hányad határozza meg.

A közös tulajdon esetén is igaz, hogy a tulajdonosokat a tulajdonukat képező dologgal kapcsolatban kötelezettségek is terhelik. A dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek mértékét is a tulajdoni hányad határozza meg.

Döntés

Közös tulajdon esetén kötelezettségek teljesítése tekintetében – akárcsak a jogok gyakorlásával kapcsolatban – elsősorban a tulajdonosok döntenek. A tulajdonostársak a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében – ha a törvény másként nem rendelkezik – szótöbbséggel határoznak; minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga. Úgy vélem, hogy ezt az olvasók többsége is igazságosnak találja, hiszen nemcsak a jogosultságok mértéke, de a kötelezettségek mértéke is a tulajdonrész alapján kerül meghatározásra.
Előfordulhat, hogy a közös tulajdonú dolog állagának megóvásához gyors döntés szükséges, vagy valamely kérdésben nehéz közös döntésre jutni. A törvény úgy rendelkezik, hogy az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs viselni köteles. Közös tulajdon esetén, amennyiben lehetséges, a tulajdonostársakat ilyen kiadások előtt is értesíteni kell. Ilyenkor bár elmarad a döntést előkészítő közös megfontolás, a kötelezettség valamennyi tulajdonos tekintetében létrejön.
Vannak persze kiadások, amelyek indokoltságát és, mértékét nem a tulajdonosok határozzak meg. Gondoljunk a különböző adókra vagy a bírságokra, esetleges valamely hatóság által kötelezően elrendelt veszélyelhárítás költségeire.
Itt említeném meg, hogy a tulajdonjog védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan is felléphet.

Ha nincs egyetértés

A közös tulajdonnal kapcsolatos döntések alapja a többség – a törvény által meghatározott esetekben valamennyi tulajdonos – egyetértése. Ha a szótöbbséges határozat az okszerű gazdálkodást sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a kisebbség a határozatot a bíróságnál megtámadhatja. A megtámadás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.
Vita esetén a bíróság döntheti el, hogy valamely tervezett munkálat feltétlenül szükséges-e az állag megóvásához és fenntartásához.
Előfordulhat, hogy a törvény szótöbbséggel hozott határozatot kíván meg, és ilyen határozat nincs. Ebben az esetben a birtoklás, a használat vagy a hasznosítás kérdésében bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság határoz.

Egyhangú döntés

Amíg főszabály szerint közös tulajdon esetén a tulajdonostársak szótöbbséggel határoznak a jogok gyakorlása, kötelezettségek teljesítése körében felmerülő kérdésekben, a törvényben nevesített esetekben a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges.

Ezek a következők:

• a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások,
• az egész dolog feletti tulajdonjog átruházása, az egész dolog haszonélvezetbe vagy használatba adása, biztosítékul lekötése vagy más módon való megterhelése.

Közös tulajdon esetén ez a szabály teljesen indokoltnak tűnik. Gondoljunk arra, hogy a tulajdonosok többsége úgy dönt (az előző példánál maradva), hogy egy emelettel megtoldja a közös tulajdont képező nyaralót. Ez már meghaladja a rendes gazdálkodást. A bővítés eredményeként megnő a közös tulajdonú ingatlan értéke, és az új tulajdoni hányadok meghatározása komoly vitához vezethet. Egy ilyen fontos kérdést nem szerencsés szótöbbséggel eldönteni, ehhez konszenzus kell.
Úgy gondolom, hogy a második pont nem igényel magyarázatot, hiszen a közös tulajdonú egész dolog feletti rendelkezés átruházása, végleges vagy tartós biztosítékba adása, vagy esetleges megterhelése, nem is történhet másként.

www.perhelyett.hu

dokumentumcentrum.hu

A klímaváltozás miatt új szemlétre van szükség az építészetben is. Az „energia design” tervezési módszerrel készültek a komlói RATI gyárépületének tervei. A tervezés egyes elemei a családi házak tervezése során is fölhasználhatók.

A klímaváltozás miatt új szemlétre van szükség az építészetben is. Az „energia design” tervezési módszerrel készültek a komlói RATI gyárépületének tervei. A tervezők megújuló energiaforrásokat használnak, így ez az épület több energia termelésére képes, mint amennyit fölhasznál, azaz plusz energiás épület. A tervezés egyes elemei a családi házak tervezése során is fölhasználhatók.

Az „energia design” tervezésnek köszönhetően az épület energiamegtakarítása a 80 százalékot is elérheti, az üzemeltetéshez szükséges 20 százalékot és az ezen felüli pluszenergiát a környezetből, megújuló forrásokból nyerik, talajhőt hasznosítanak talajkollektorral, és napelemekkel nyernek elektromos energiát.

A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karon működő Energiadesign Tanszék kutatói ifj. dr. Kistelegdi István vezetésével egy építészeti tervezési technikát dolgoztak ki a pluszenergiát termelő épületek energetikai, épületklimatikai és építészettechnológiai modellezésére. A fejlesztésnek köszönhetően kevesebb gépesítéssel és energiafogyasztással nagyobb teljesítményt, magasabb komfortfokozatot és pozitív energiamérleget lehet elérni az épületben.
Az épület különlegessége, hogy az épület és az épületburok reagál a változó külső és belső környezeti behatásokra. Emellett földhőt, napenergiát és szélenergiát is hasznosít az épület.

Különlegessége, hogy – ellentétben a középületekkel –, az év egy jelentős részében természetes szellőzéssel működhet, ehhez az ötletet a termeszvárak szellőzése adta. Ez köszönhető a három speciális szellőzőtoronynak, a „Venturi” tányérszerkezetek egyrészt hatékonyan hasznosítja a kürtőhatást, másrészt a szélenergia segítségével szellőzteti a belső teret, ezzel csökkentve a légtechnika költségeit.

Az épületet intelligens épületfelügyeleti rendszer fogja irányítani, az ilyen épületeket nevezik intelligens épületnek („smart building”).

• Kompakt épülettömeg – az épület térfogatához képest minimális a felülete, azaz nincsenek felesleges beugrók, kiszögellések.
• A ténylegesen használt fűtött-hűtött épületrészeket nem klimatizált területek veszik körül, ezek téli és nyári hőszigetelő pufferzónaként védik a belső tereket. Családi házakban ilyen lehet a fűtetlen üveges veranda vagy a télikert.
• A téli lapos beesési szögű napsugarak az épület melegítésére használják.
• Nyári hővédelem külső árnyékolószerkezetekkel.
• Belső árnyékolószerkezet: az északi homlokzat fényvisszaverő rolóira hőelnyelést és hőképződést minimálisra csökkentő fóliaszerkezetek helyeztek el.
• Az épület tájolása – a főépület irodai és gyártó zónái északra kerültek, amíg a raktár délre néz, védve az épülete a nyári túlmelegedéstől.
• A napelemeket a déli burokszerkezeten helyezték el.
• Felülvilágítók – természetes megvilágítás a mélyebb, sötétebb alulvilágított épületrészekben, és az üzemutcában.
• Hőtároló tömegek a szerkezetekben – nyáron hűtőhatást, télen fűtőhatást biztosítva.
• A természetes szellőzést a termeszhangyavárak szellőzéséről mintázták.
• Természetes egyoldalú ablakszellőzés az irodákban.
• Az átrium természetes be- és kiszellőzése gravitációs módon is történik.
• Éjszakai szellőzés – energiahatékony passzív épülethűtés, különös tekintettel a vasbeton hőtárolótömegekre.
• Toronykürtő hatás – termikus felhajtóerő, kürtőhatás segítségével nagyméretű csarnokok kiszellőztetése.
• A gyártástechnológia hulladékhőjének újrahasznosítása télen.
• Venturi-effektus – a természetes kiszellőzés támogató erősítése határoló rétegáramlat gyorsítással, Bernoulli törvényére alapozva.
• Fényvezetés a szolártonyokban – a fénytornyok felső részében elhelyezett fényvisszaverő zsaluzia a téli direkt sugárzást az épület mélyébe vezeti indirekt módon.
• Zárt rendszerű fénycsatornák vezetik a természetes napfényt az épület sötétebb részébe.
• Újrahasznosított építőanyagok – fa-könnyűbeton belső pergolaszerkezet.

Dr. habil Kistelegdi István DLA

Tanszékvezető egyetemi docens, építészmérnök, climadesigner
TU München, Épületklimatika és -gépészet tanszék kutatási tanácsadó munkatársa

Néhány pontban változtak az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) kormányrendelet előírásai. Így például ha van az ingatlannak energetikai tanúsítványa, akkor már a hirdetésben meg kell jelentetni a besorolást.

Néhány pontban változtak az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) kormányrendelet előírásai. Így például ha van az ingatlannak energetikai tanúsítványa, akkor már a hirdetésben meg kell jelentetni a besorolást.

2012. január 1-jétől nem csak az új ingatlanokra, hanem az eladott vagy tartósan bérbe adott ingatlanokra is kell energetikai tanúsítványt készíteni. 2013. január 1-jétől néhány pontban módosult az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) kormányrendelet.

A tanúsítás szabályai

Az ingatlan eladását vagy bérbeadását célzó hirdetésben fel kell tüntetni az épület energetikai besorolását, amennyiben az ismert. Az adásvételi vagy a bérbeadási szerződésben fel kell tüntetni a tanúsítás kódját és, hogy az energetikai tanúsítványt a vevő átvette.

Az energetikai tanúsítvány tartalma

Ezentúl minden esetben javaslatot kell tenni az energetikai tanúsítványban arra, miként lehet költséghatékonyan javítani az épület energetikai besorolásán. A tanúsítvány javaslatot tartalmazhat az épület megújuló energiafelhasználásának mennyiségére és arra, hogyan lehet megvalósítani ezt a fejlesztést, valamint tájékoztatást ad a támogatási rendszerről és finanszírozási programokról.

A tanúsítvány nyilvántartása minőségellenőrzése

A tanúsító az energetikai tanúsítványt elektronikus program segítségével készíti, amelyet az illetékes miniszter készíttet el. Ez a tanúsító program generálja az energetikai tanúsítvány kódját, és automatikusan rögzíti az energetikai tanúsítványt az Országos Építésügyi Nyilvántartásban. A tanúsítványok 2,5 százalékát ellenőrzi a hatóság, és erről az ellenőrzésről köteles értesíteni a tanúsítót.

Részletesen itt olvashat az energetikai tanúsítványról.

Számos törvény, rendelet módosult, amelyek hatással vannak az építkezés, a lakásvásárlás számos területére. Többek közt módosították az illetéktörvényt, az energetikai tanúsítványról szóló kormányrendeletet is.

Számos törvény, rendelet módosult, amelyek hatással vannak az építkezés, a lakásvásárlás számos területére. Többek közt módosították az illetéktörvényt, az energetikai tanúsítványról szóló kormányrendeletet is.

A 2013-as év újabb változásokat hozott jogszabályokban. Ezek kövül több is érinti az építkezni, felújítani vagy eladni-vásárolni kívánókat.

Építési engedély

Építkezés, felújítás, bővítés előtt építési engedélyre lehet szükség. 2013. január 1-jétől az építési engedélyt elektronikus formában kell igényelni az ÉTRD-en keresztül.

• az általános szabályokról itt olvashat
• az új szabályok

Energetikai tanúsítvány

Módosították az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) kormányrendelet előírásai. Így például ha van az ingatlannak energetikai tanúsítványa, akkor már a hirdetésben meg kell jelentetni a besorolást.

• az energetikai tanúsítványról itt talál részleteket
• a 2013-as módosításokról itt olvashat

Illetéktörvény

Lényeges változások vannak az illetéktörvényben is. 2013. január 1-jétől több illetéket kell fizetni ingatlanvásárlás esetén. Vannak kedvező módosítások is, a 35 év alattiak első lakás esetén kevesebbet fizetnek, és nem kell fizetni, ha olcsóbb lakást veszünk. De változtak az örökösödési illeték szabályai is.

• az illetéktörvény új szabályai

Otthonteremtési program

Az Otthonteremtési program két részből áll, a szociálpolitikai támogatásból és a kamattámogatásból. Változtak a szabályok és javultak a kamattámogatás feltételei is. Több bank pedig elindította a forintalapú hitelezést vásárlásra és felújításra is.

• részletes írás a szociálpolitikai támogatásról és a kamattámogatásról
• az Otthonteremtési program változásai
• államilag támogatott lakáshitelezés
• új hitelkonstrukció felújításra

Földházak a földréteggel fedett épületek, előnyeik közé tartozik az energiatakarékos a fenntartásuk, hogy belső klímájuk állandó, és beolvadnak a természetes környezetbe.

Földházak a földréteggel fedett épületek, előnyeik közé tartozik az energiatakarékos a fenntartásuk, hogy belső klímájuk állandó, és beolvadnak a természetes környezetbe.

Az emberiség ősidők óta használt földréteggel fedett, védett hajlékokat, kezdve a barlangoktól az összetettebb, testre szabottabb konstrukciókig szinte minden földrészen. Az iparosodás során a földházak fokozatosan feledésbe merültek: a fejlett országokban az 1970-es évek olajválsága és a „vissza a természethez” mozgalmak nyomán kezdtek újra megjelenni. A régebbi és a mai földházak között azonban óriási a különbség, ma már modern technológiák és anyagok felhasználásával készülnek, és a lakóterük egyáltalán nem sötét, hideg, nyirkos és rossz levegőjű, és nem okoz bezártságérzést (klausztrofóbiát) sem.

Előnyök

A földházak főbb előnyei:

• energiatakarékosabb a fenntartásuk, különösen passzív szoláris tervezést is alkalmazva,
• a belső hőmérsékletük kevésbé változik, mint a hagyományos épületeké,
• ellenállóbbak az időjárás viszontagságaival szemben és
• beleolvadnak a természetes tájba.

A földházak fenntartása egyrészt azért energiatakarékosabb, mert a vastag földréteg jó hőszigetelő; másrészt a földhő felhasználható mind a fűtéshez (télen), mind hűtéshez (nyáron); harmadrészt azért, mert általában nem igényelnek külső karbantartást (festés, vakolás). A belső hőmérséklet állandóságához hozzájárul, hogy a föld hőmérséklete 3 méternél nagyobb mélységekben már gyakorlatilag napszaktól és évszaktól függetlenül állandó, és az adott terület éves átlaghőmérsékletével egyenlő. A lakótér feletti vastagabb földrétegnek hangszigetelő hatása is van.

Hátrányai

A földházaknál – elsősorban nem körültekintő tervezés, kivitelezés esetén – problémákat okozhat

• a nedvesség lecsapódása a lakótérben,
• a vízszivárgás, valamint
• a lakótér rossz akusztikája és
• a gyengébb levegőminőség.

A nedvesség belső lecsapódásával végső soron a nélkülözhetetlen vízszigetelő réteg miatt kell számolni: ugyanis a fedő földréteg nem akadályozza meg a csapadékvizek leszivárgását.
A belső vízszivárgást pedig rendszerint a vízszigetelő réteg nem megfelelően kialakított csatlakozásai, áttörései okozhatják (például a különböző funkciójú csöveknél).
A lakótér akusztikája a belső tér megfelelő kialakításával javítható, a levegő minősége pedig szellőzéssel.

Típusai

A földházakat kialakításuk módja alapján három csoportba sorolhatjuk:

• földréteggel fedett házak,
• hegy vagy domb oldalában kialakított földházak, valamint
• a föld alatt kialakított házak.

A földréteggel fedett házakat teljesen vagy részlegesen a föld szintje felett alakítják ki, egy vagy több külső fallal rendelkeznek, és részben vagy teljesen földréteggel fedett tető fedi. Mivel az ilyen épületek a talaj szintje felett helyezkednek el, ezért a nedvességgel kapcsolatos problémák sem okoznak annyi gondot.
A hegy vagy domb oldalában kialakított földházak fő jellemzője, hogy rendszerint csak egy oldaluk néz a külvilág felé, ezért ennek célszerű tájolása az északi féltekén a déli, a déli féltekén pedig az északi irány.
A teljesen föld alatt elhelyezkedő földházak esetén egy adott területről kitermelik a földet, majd ott kialakítják magát a házat, végül a kitermelt földdel befedik azt. Az ilyen típusú földházaknak nem kötött a tájolása, középen egy nyitott udvarral rendelkeznek, ahonnan a helyiségek a fényt és a levegőt kapják (ezért átrium elrendezésű földházaknak is nevezik azokat).

Elhelyezés

Földházak építése előtt nagyon lényeges a helyszín alapos felmérése, mivel annak vonatkozásai külön-külön és együttesen is sokban befolyásolják az építeni kívánt ház jellegzetességeit.
A szűkebb környezet legfontosabb tényezői:

• a terület topográfiája (domborzata),
• helyi klímája,
• a növénytakaró jellege és
• a talaj(ok) típusai.

A terület topográfiája meghatározza, milyen típusú földházat építhetünk: például sík területen a föld alatt kialakított földházak építése célszerű, ugyanakkor például egy északra néző hegyoldalba épített földház esetén kevesebb beeső napsugárzással kell számolni.
Az adott terület klímája – amely lehet: hideg, mérsékelt, meleg, valamint száraz vagy nedves – szintén erősen befolyásolja, hogy a földházak tervezésekor milyen szempontokat kell nagyobb súllyal figyelembe venni, például a hűtés, fűtés, nedvesedés kapcsán, hogy a lakótér klímája optimális legyen.
A növényzet szerepe a védő földrétegen kettős: egyrészt védi azt az eróziótól, másrészt pedig a gyökerek által felszívott víz révén csökkenti annak nedvességtartalmát. A földház körüli fák valamekkora védelmet nyújthatnak az erős szelek ellen, viszont a beeső napsugárzás mértékét is csökkenthetik.
A talaj típusa annak a vízzel szembeni viselkedése (vízelnyelés, vízáteresztés), valamint a teherbíró és hőtároló képessége miatt fontos. A vízelvezetés és teherbírás szempontjából megfelelőek a homokos, kavicsos talajok, illetve ezek keveréke, amelyek ugyanakkor olvadás és fagyás során sem változtatják nagyobb mértékben a térfogatukat. A homok és agyag párosítása nem ad egybefüggő, kompakt keveréket, ezért hajlamos az erózióra. Az agyagos talaj magában kevéssé hajlamos az erózióra, viszont elnyeli a nedvességet, és emiatt a fagyás-olvadás, valamint a hőmérséklet-változás (kiszáradás) a térfogatának változását okozza.
A talajvíz szintjére és ingadozásának mértékére szintén tekintettel kell lenni a tervezés során: a földházat célszerű a talajvíz szintje felett kialakítani.
A leendő lakóhely felmérése során fontos még figyelmet szentelni a szóban forgó területen a rákkeltőnek ismert radon (Rn) koncentrációjára. A radon gázhalmazállapotú anyag, amely a föld mélyében levő radioaktív anyagok egyik köztes bomlásterméke: koncentrációja egyes helyeken, Magyarországon például Mátraderecskén nagyobb mértékű lehet és rossz szellőzés esetén, ami a földházak esetleges velejárója a lakótérben is felhalmozódhat.

Építés

A régebbi idők földházai kövek és fagerendák felhasználásával készültek, mint például Izlandon, esetleg a sziklába, mint például az Egyesült Államok délnyugati államainak egykori pueblo indián őslakói vagy félig a földbe vájták őket, mint például a honfoglalás és Árpád-kori őseink.

A mai földházak főbb építési fázisai:

• földmunkák,
• az alapok, aljzat és a falak kialakítása,
• a víz és elektromos vezetékezés kiépítése,
• a födém kialakítása,
• víz- és hőszigetelés,
• a fedő földréteg kialakítása,
• végezetül pedig a belső és a maradék külső munkák elvégzése.

A házak építése értelemszerűen viszonylag nagy földmunkával jár. Ha hegy- vagy domboldalban alakítjuk ki, akkor annak bizonyos mértékű lejtése felett lényeges a talaj/kőzet stabilitása is: a kivitelezéssel járó földmunkák miatt előfordulhat, hogy utólag külön meg kell erősíteni azt omlás vagy csuszamlás ellen.

A mai földházak teherhordó szerkezetei főleg vasbetonból készülnek, mivel az megfelelő teherbíró képességgel rendelkezik, és könnyen elérhető, kezelhető; de használhatók téglák és beton falazóelemek is, bár ezek inkább a belső válaszfalak kialakításához. A talajjal érintkező fa és acél alkalmazása (a korhadás és korrózió miatt) fokozottabb körültekintést igényel.
A földházak esetén elengedhetetlen a körültekintően megtervezett és kivitelezett vízszigetelés, mivel ennek hiányosságai később elkerülhetetlenül kiütköznek. A vízszigetelő réteg(ek)et a teherhordó szerkezet külső részén kell kialakítani, célszerűen több rétegben. Az első réteg (például módosított bitumen) egyrészt tömíti a teherhordó szerkezet csatlakozásait, illetve az anyagában levő repedéseket, pórusokat; másrészt pedig esetlegesen megfelelő adhezív alapot biztosíthat a második réteg (például műanyag lemezek) számára.
Szintén ajánlott a vízszigetelő rétegre egy hőszigetelő réteget telepíteni (például poliuretánból), amelynek feladata kettős: egyrészt védi az előbbit a fagykároktól, másrészt pedig további hőszigetelést jelent a lakótérnek. Az anyagoknak ellenállónak kell lenniük az öregedéssel, valamint a gyökerek roncsoló hatásával, továbbá a rovarokkal és rágcsálókkal szemben.

A tökéletes vízszigetelés és a földházak viszonylagos zártsága nem megfelelő természetes szellőzés esetén a belső levegő minőségének romlását, valamint a légnedvesség belső kondenzációját okozhatja. Ezért esetenként a kellő mértékű légcserét mesterségesen kell megoldani, például talajba fektetett hőcserélővel: ez a kívülről beszívott levegőt egy, a talajba fektetett hőcserélőn vezeti át, így az átveszi annak hőmérsékletét – télen hűt, nyáron fűt. A föld szintje alatt kialakított földházaknál nagy mennyiségű csapadék lehullása esetén fennáll az elöntés veszélye, ezért az esővíz-elvezetésről megfelelő mértékű elvezetéséről szintén gondoskodni kell.

Az építőanyag-vásárlás bizalmi kérdés: hosszú távra vesszük az építőanyagot, és sokat fizetünk érte. De melyik építőanyag-gyártóban bízhatunk?

Az építőanyag-vásárlás bizalmi kérdés: hosszú távra vesszük az építőanyagot, és sokat fizetünk érte. De melyik építőanyag-gyártóban bízhatunk?

Kávéfőzőt szerettem volna venni, de nem tudtam eldönteni, melyik készülék a legjobb, mert kevés helyen lehet megkóstolni, hogy a drága készülék milyen kávét is ad.

És mit tegyen az, aki a kávéfőzőnél értékesebb dolgot, építőanyagot vásárol? Az építőanyag-gyártók szerint termékeik minden követelménynek megfelelnek, és ezt írásban bizonyítják is. Azonban mennyire bízhatunk abban, hogy az építőanyagok jó tulajdonságai folyamatosan megmaradnak? Képesek-e a gyártók mindig ugyanolyan minőségben előállítani az építőanyagot, mint amilyen volt a bevizsgáláskor? Mennyire fontos a gyártónak a jó hírnév? Melyik építőanyag-gyártóban bízhatunk?

• Jó hírnév

Egy termék jó hírneve nem máról-holnapra alakul ki, és nem is a gyártók adják maguknak. A termék, az építőanyag jó hírnevéért kitartóan és eredményesen kell a piacon dolgozni. A tartós, jó minőségű áru, a készséges és gyors kiszolgálás, a szakértő terméktámogatás mind-mind elengedhetetlen ehhez. Aki ezeket év(tized)ek kemény munkájával elérte, nem teszi kockára jó hírnevét a rövidtávú sikerekért.
Az Austrotherm cégcsoport a ’90-es évek óta Közép-Európa meghatározó polisztirolhab-gyártója.

• Hazai gyártóbázis

Gyártani sokfelé lehet, és az Európai Unió gazdaságilag ma már belföldnek számít. Ennek ellenére jelentősége van annak, hogy rendelkezik-e az építőanyag-gyártó hazai gyártóbázissal vagy sem. Az itthon alkalmazott dolgozók, itteni menedzsment hosszú távú gondolkodást jelent, amíg importanyag esetében az anyacég legfontosabb szempontja mindig is az otthoni értékesítés lesz, az export csak „hab a tortán”. Nem elhanyagolható az sem, hogy a hazai munkatársak behatóbban ismerik az itteni szabályozást, könnyebben tudnak megfelelni nekik, és jobban tudnak alkalmazkodni is, hiszen Magyarország a fő piacuk.
Az Austrotherm Kft. az expandált polisztirolhab (EPS) gyártók közül egyedül, már három korszerű gyártóhellyel rendelkezik hazánkban: a győri székhely és a gyöngyösi üzem után már Szekszárdon is gyárt hőszigetelő-anyagot.

• Minőség és termékfejlesztés

A jó építőanyag-gyártó folyamatosan bővíti termékkínálatát. Korszerűbb gépek beszerzésével, szakképzett dolgozók alkalmazásával lehet fokozni az anyagok használati értékét. A minőség iránti elkötelezettséget mutatja az is, ha új, magasabb értékű termékekkel lép a piacra.
Az Austrotherm Kft. számos EPS-terméket honosított meg a hazai piacon, így a lépéshang-szigetelő EPS-lemezeket, a lejtésképző hőszigetelést (ezért Construma-nagydíjat is kapott), az Expert termékcsaládot, a Grafit homlokzati hőszigetelő lemezt, vagy akár a Zenit hőszigetelő lemezt (amely szintén Construma-díjas). Nem meglepő tehát, hogy 11 Austrotherm termék nyerte el a Kiváló Építési Termék (Kivét) védjegyet.

• Folyamatos minőségellenőrzés

A jó minőség szempontjából az egyik legfontosabb tényező a folyamatos minőségellenőrzés. Mit sem ér a szépen bekeretezett forgalomba hozatali engedély, ha a forgalomba nem az ott szereplő minőségű termék kerül. Hibás terméket pedig mindenki gyárt, csak nem mindenki engedi azokat a fogyasztóig eljutni. A gyári laboratóriumok és a gyártásközi ellenőrzések ezért fontosak – és nem csak a vevőnek, de a gyártónak, forgalmazónak is.
Az Austrotherm Kft. mindhárom telepén a legkorszerűbb laboratórium működik, a gyártásközi ellenőrzés menetét a minőségirányítási kézikönyv rögzíti.

• Alkalmazástechnika

És végezetül nem elég, hogy jó terméket gyártson valaki. A tervezőt, kivitelezőt, de az egyszerű felhasználót is tájékoztatni kell arról, hogy az adott termék hol, hogyan építhető be, mire kell különösen ügyelni, hogy jó minőségű épületszerkezetek, épületek valósuljanak meg. Ehhez szakmailag képzett területi képviselőkre, szakértő alkalmazástechnológusokra van szükség. És mivel ők sem lehetnek ott mindenhol, szükséges, hogy a termékismertetők, beépítési útmutatók – nyomtatott vagy elektronikus formában – mindenki számára hozzáférhetők legyenek.
Az Austrotherm Kft.-nél még a marketinges is épületszigetelő szakember, aki a jól kiválasztott kávéfőzőnek is köszönhetően írta meg ezt a cikket.

Kruchina Sándor, épületszigetelő szakmérnök, az Austrotherm Kft. marketingvezetője

Az építési termékek forgalomba hozatalát szabályozó új rendelet jelent meg, 2013. július 1-jétől a 89/106/EGK irányelv helyett az Európai Parlament és Tanács 305/2011/EU rendelete lépett életbe.

Az építési termékek forgalomba hozatalát szabályozó új rendelet jelent meg, 2013. július 1-jétől a 89/106/EGK irányelv helyett az Európai Parlament és Tanács 305/2011/EU rendelete lépett életbe.

Az eddig érvényes 89/106/EGK irányelv volt, de az új 305/2011/EU már rendelet, így mindenkire vonatkozik, kötelező betartani. Az építési termékekről szóló rendelet angol neve: Construction Products Regulation, ennek rövidítése CPR, így a szakmában főként ezen a néven emlegetik a rendeletet.

A rendelet fő célja, hogy az Európai Unió területén az építési termékek forgalomba hozatalára ugyanazon szabályok vonatkozzanak. Emellett a tervezésre és a kivitelezésre, beépítésre már minden tagállamban a helyi jogszabályok érvényesek.
Az egységes szabályozással az EU-n belüli kereskedelmet kívánja megkönnyíteni az Európai Parlament és a Tanács. A CPR előírásainak köszönhetően egyszerűbb lesz forgalomba hozni a különféle építési termékeket, építőanyagokat. A rendeletnek köszönhetően csökkennek az építőanyag-gyártók adminisztrációs terhei és költségei.

Szemlélet

Az eddigi irányelv és az rendelet szemléletmódja közt az a különbség, hogy eddig az építési termékek megfelelőségének igazolására vonatkozó rendszer a termék rendeltetésnek megfelelő használhatóságára épült. Most viszont kizárólag a termékek teljesítmény elvű paramétereinek a megfelelő megadása a cél. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy sem egy független szervezet, sem a gyártó nem fogja állítani, hogy a termék építési célra alkalmas, és megfelel a rá vonatkozó követelményeknek.A gyártónak csak arról kell nyilatkoznia, hogy az épületekkel szemben támasztott hét alapvető követelményből az adott termékre vonatkoztatható követelmények teljesítésével kapcsolatos legfontosabb terméktulajdonságokban milyen a termék teljesítménye.

• Ezentúl a tervezőnek kell megállapítania, hogy a felhasználás szempontjából milyen tulajdonságokkal rendelkező terméket kell beépíteni, és
• a felhasználónak – építtetőnek, beruházónak – kell döntenie a termék vásárlásakor, hogy a megvásárolni kívánt termék tulajdonságai feleljenek meg a tervezett felhasználás követelményei szempontjából.

A korábbi megfelelőségi igazolásokat 2013. július 1-jétől az építési termékre vonatkozó teljesítménynyilatkozat váltja fel.

Építési termék

• bármely olyan termék vagy készlet, amelyet azért állítottak elő és hoztak forgalomba, hogy építményekbe vagy építmények részeibe állandó jelleggel beépítsék, és amelynek teljesítménye befolyásolja az építménynek az építményekkel kapcsolatos alapvető követelmények tekintetében nyújtott teljesítményét.

Az építményekre vonatkozó alapvető hét követelmény

• mechanikai szilárdság és állékonyság
• tűzbiztonság
• higiénia, egészség és környezetvédelem
• biztonságos használat és akadálymentesség
• zajvédelem
• energiatakarékosság és hővédelem
• a természeti erőforrások fenntartható használata

A gyártó

A gyártónak a teljesítménynyilatkozatban az építési termék legalább egy alapvető jellemzőjéről kell nyilatkoznia, amely a tervezett felhasználási mód(ok) szempontjából lényeges, meghatározó, figyelve a már említett hét alapkövetelményre. A gyártónak, ha azt szeretné, hogy a terméke betervezésre és beépítésre alkalmas legyen a teljesítménynyilatkozatban minden olyan jellemzőről nyilatkoznia kell, amelyre a tervezett beépítési mód szempontjából vizsgálva hazai jogszabály követelményértéket ír elő. Így például az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) szerinti tűzvédelmi osztály, tűzállósági teljesítményjellemző.

A CPR-ben fontos szempont még, hogy az építőanyag értékelésekor figyelembe kell venni a termék teljes életciklusa folyamán (tehát a gyártás, a szállítás, az építés, a bontás és az újrahasznosítás vagy hulladékkezelés során) a kapcsolód egészségügyi és biztonsági vonatkozásokat is.

2013. július 1-jétől az építési termékekkel kapcsolatos szerepek és felelősségi körök fentieknek köszönhetően átrendeződnek. Szétválik a termék forgalomba hozhatósága a termék betervezhetőségétől, beépíthetőségétől.

Feladatok és felelősség

A CPR forgalomba hozatallal kapcsolatban feladatokat és felelősséget ró

• a termék gyártójára,
• importőrére,
• forgalmazójára,
• minősítő intézetekre,
• ellenőrző intézetekre,
• piacfelügyeleti szervekre.

A betervezéssel, beépítéssel kapcsolatban pedig feladatokat és felelősséget telepít

• a tervezőkre,
• kivitelezőkre,
• felelős műszaki vezetőkre,
• műszaki ellenőrökre,
• építésügyi hatóságokra,
• építésfelügyeletekre.

Hogy pontosan kire, milyen feladat és felelősség hárul a tervezés és a beépítés során, azt majd a közeljövőben megjelenő kormányrendelet és kapcsolódó hazai építésügyet érintő jogszabályok fogják szabályozni.

Gyakorlati tudnivalók

• A gyártó CPR a termékekre teljesítménynyilatkozatot állít ki, és elhelyezi az építőanyagon a CE-jelölést, amely bizonyítja, hogy az építőanyag az adott harmonizált műszaki előírások vagy az európai műszaki értékelés szerinti alapvető jellemzői tekintetében megfelel a nyilatkozatban szereplő teljesítménynek.
• A teljesítménynyilatkozatot mellékelni kell nyomtatott vagy elektronikus formában. Például a gyártó a termék címkéjén közvetlen – az adott termék teljesítménynyilatkozatára mutató – linket vagy QR-kódot helyez el.
• A gyártó a teljesítménynyilatkozat másolati példányát az interneten is közzé teheti, de kérésre papír alapon is át kell adni.
• Amennyiben az szükséges, könnyen érthető használati utasítást és biztonsági tájékoztatót is kell mellékelni.
• A teljesítménynyilatkozatot annak a tagállamnak a nyelvén kell kiállítani, amelyben a terméket forgalmazzák.
• A teljesítménynyilatkozatnak kötött tartalma van, amelyet a CPR rendelet tartalmaz.

Kivételek, amely esetekben a gyártónak nem kell teljesítménynyilatkozat kiállítani:

• az egyedi vagy rendelésre készített termékek esetében
• az építési terméket az építkezés helyszínén gyártották,
• az építési terméket hagyományos vagy az örökségmegőrzésnek megfelelő módon, nem ipari gyártás keretében állították elő.

A többi piaci szereplőre is hatással van a CPR

• Az importőrök: elsősorban azt ellenőrzik, hogy csak a jogszabályoknak megfelelő termék kerülhessen forgalomba, és hogy a gyártók teljesítették-e a fenti kötelességüket. Az importőrnek a terméken fel kell tüntetnie az adatait, és gondoskodnia kell a teljesítménynyilatkozat megfelelő nyelvre történő fordításáról is.
• A forgalmazók: ellenőrzik, hogy a gyártók, importőrök a jogszabályok betartása mellett hozták e forgalomba a terméket.
• Termékinformációs pontok: a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal feladata lesz, a honlapjukon megtalálhatók a megfelelőség értékelésére kijelölt szerveztek listája is.
• Piacfelügyeleti szerv: Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és OKF látja el a jogszabályokban meghatározott, az építési termékek piacra lépésével és forgalmazásával kapcsolatos piacfelügyeleti feladatokat.
• Építési terméket betervező tervezők: teljesítményközpontúan tervez.
• Építési termékeket beépítő kivitelezők: betervezett építési termékek szakszerű beépítésért felelnek: tárolás, beépítés, építési naplóban való megfelelő dokumentálás, termékek teljesítménynyilatkozatainak összegyűjtése, a naplóhoz csatolása, valamint a kivitelezési munkát követően a fentiek teljesítéséről nyilatkozniuk is kell.
• Felelős műszaki vezető: a kivitelező alkalmazásában, a kivitelezőt terhelő kötelességek betartásáért felel. 
• Műszaki ellenőr: ellenőrzi, hogy a kivitelező és a felelős műszaki vezető jogszabályi előírásoknak megfelelően végzi-e a feladatát, illetve hogy az építési termékek a jogszabályok betartása mellett, a tervek szerint az építtetők érdekének a maximális figyelembevétele mellett lettek-e beépítve. A műszaki ellenőr ellenőrzi a teljesítménynyilatkozatok meglétét is. 
• Építésügyi hatóságok: a különböző építésügyi eljárások lefolytatása során a jogszabályi követelmények teljesülését ellenőrzik.
• Építésfelügyeletek: a felügyeleti ellenőrzések során vizsgálja, hogy az előbbiekben leírt szereplők a jogszabályi előírások szerint dolgoztak-e. Fontos megjegyezni, hogy az építésfelügyelet nem csak az építési engedélyköteles építési tevékenységet vizsgálja, hanem azokat is, amelyek engedély nélkül végezhetők.

Forrás: Lestyán Mária, Rockwool Hungary Kft.

Felhasznált irodalom

• CPR rendelet

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2011:088:0005:0043:HU:PDF

• Korábbi CPD irányelv

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=DD:13:09:31989L0106:HU:PDF

• Tervezett kormányrendelet

http://ec.europa.eu/enterprise/tris/pisa/app/search/index.cfm?fuseaction=pisa_notif_overview&iYear=2013&inum=176&lang=EN&sNLang=EN

• Az új CPR rendelet és kapcsolódó hazai szabályozás tájékoztatója.

Tetőtér-beépítés után a házban élők legfontosabb igénye a tetőtérben, hogy télen ne fázzanak, nyáron ne legyen melegük, elég világos legyen az otthonuk és ne ázzon be.

Tetőtér-beépítés után a házban élők legfontosabb igénye a tetőtérben, hogy télen ne fázzanak, nyáron ne legyen melegük, elég világos legyen az otthonuk és ne ázzon be.

A tetőtér-beépítés kapcsán fontos megismerni a tetőkkel szembeni követelményeket.

Tél

A legegyszerűbben úgy lehetne összefoglalni a beépített tetőtér iránti igényeket, hogy télen a tető belső felülete ne legyen hideg, a külső síkja ne melegedjen fel, vagyis ne „szökjön” ki a meleg. Ugyanis, ha szökik a meleg, akkor megolvad a tetőn a hó, az olvadt hólé belefolyik az ereszcsatornába, ott megfagy, és tönkre teheti a lefolyót.
A tetőtér-beépítése után fontos az is, hogy ne csapódjon ki pára a szerkezeten és a szerkezetben, mert az penészedéshez és fagykárokhoz vezethet, tönkre megy az épület falának szerkezete.

Nyár

Ezzel szemben nyáron azt szeretnénk, hogy a belső tetőfelület maradjon kellemesen hűvös.

Hőszigetelés

A klasszikus megoldás, amikor a szarufák közé hőszigetelést illesztenek, a tetőszerkezetet pedig, légrések közbeiktatásával kiszellőztetik, hogy télen a kifelé, nyáron pedig a befelé áramló meleget elvezessék. Ennek a módszernek azonban vannak veszélyei is, mivel a fa rosszabb hőszigetelő képességű, mint a közeit kitöltő anyag, a tető „hőhidas” lesz. Emellett elég nehéz a szarufák közé pontosan elhelyezni a szigetelőtáblákat. Ezért egy új rendszert fejlesztettek ki, a szarufák fölötti hőszigetelést. Ennek lényege, hogy a hőszigetelést a szarufák külső síkjára fektetik. Az eljárás lehetőséget ad arra is, hogy a régi tetőszerkezet és a szarufák belülről láthatók maradjanak, és ezáltal különleges hangulatú tetőtér jöjjön létre. A szokványos hőszigetelő anyagok, mint az ásványgyapot és a hagyományos módon beépített kemény hőszigetelőhab-táblák kis tömegűek, ezért a hőkésleltetésük nem megfelelő. Ha képzeletben összeveti egy templom vastag falait egy könnyűszerkezetes faházéval, talán könnyebben értelmezhető ez a tulajdonság. Jóval több munkát igényel, és drágább, ha a tető hőszigetelt monolit vasbeton szerkezetből készül. Cserébe jobb lesz a lakókomfort, de le kell mondani arról, hogy később új ablakot nyisson a tetőn.

Tetőfedések

A tetőfedések esetében, minél nagyobb a fedés tömege (például betoncserép), annál jobb a hőtároló képessége, amely a tetőtér nyári gyors felmelegedését gátolja, viszont arányosan erősebb tartószerkezetet igényel, ez pedig a tető építési költségeit növeli. A tetőszerkezetben kialakított légrések akkor működnek jól, ha ki is szellőznek (távozik a meleg és a pára). Ezért a tetőfedő anyagok vásárlásakor gondoljon rá, hogy a szellőzést szolgáló egyedi elemeket is megrendelje. Ma már a gyártók sok kiegészítő terméket kínálnak (például antenna áttöréshez kialakított elem, hófogóval ellátott cserép), amelyeket érdemes megvásárolni, mert ezzel is csökken az építési hibák lehetősége.

Tetőtéri ablakok

A falazat jellegű külső térelhatároló szerkezeteket (vasbeton, előre gyártott tetőpallók) leszámítva, tudnia kell, hogy a tetőtéri helyiségek nyáron jóval melegebbek lesznek, mint egy hagyományos emeleti szinten. Több módszer is létezik, amely javíthat ezen. Lehetőség szerint igyekezzen minél nehezebb anyagokat beépíteni a tetőbe, mert így megnövekszik a szerkezet hőmegtartó képessége. Próbálja meg az ablakokat úgy elhelyezni, hogy a helyiségek jól átszellőztethetőek legyenek. Az egymással szemben, a lépcső felett vagy a gerinc közelében elhelyezett tetősíkablakokkal a meleg levegőt kiszívó kéményhatás érhető el, valamint a bevilágító felületek ideális tájolásával (dél-nyugati ablakokon jön be a legtöbb meleg) és jó hőszigetelő nyílászárók beépítésével is javítható a helyzet. Mindemellett fontos a tetőtéri ablakok nyári napvédelme, árnyékolók fölszerelése.

Klíma

A klímaberendezések ma már a magánépíttetők számára is megfizethetővé váltak, ezért reális lehetőség a tetőtér gépi hűtése. Ha a légkondicionálás mellett dönt, még az építkezés megkezdése előtt szóljon róla a tervezőnek, mert az utólag a homlokzatra akasztott kültéri egységek elcsúfítják a gondosan megtervezett házat. Teljesítményüket a ház villamosenergia-szükségletébe is bele kell számolni az elektromos terveket készítő szakembernek. A készülékek kiválasztásában sokat segít a gépésztervező. Azonban tudni kell, hogy a hűtés kétszer olyan drága, mint a fűtés, ezért fontos, hogy jó minőségű, energiatakarékos klímát válasszon.

Forrás: Velux

Sok gondot okoz a vizes, dohos, penészes pince, és semmire sem használható, viszont a száraz pince kiváló tároló, és helyet adhat garázsnak, szaunának, műhelynek vagy akár borospincét lehet benne kialakítani.

Lakást béreltünk, és annak ellenére, hogy elkértük a közüzemi számlákat bérlés előtt, az első elszámoló gázszámlánál nagyon meglepődtünk. Ezért radikális energiacsökkentésbe fogtunk.

A hőszigetelt családi házak téli energiafogyasztása legalább 30–40 százalékkal csökkenthető. Ezt egy összehasonlító kísérlet igazolja, a Knauf Insulation Referenciaház Programjában két hasonló méretű és adottságú családi ház vesz részt.

Postaláda vásárlásakor gyakran elsődleges szempont, hogyan néz ki, illeszkedik-e a házhoz azonban ennek a hétköznapi és mindenki számára kötelező tárgynak a beszerzésekor érdemes egyéb szempontokat is figyelembe venni.

A fémfeldolgozással foglalkozó KÁLLÓ – „fém” Kft. a Telephelyfejlesztés című pályázaton 71 703 925 forint támogatást nyert el.